I love walking in the rain ‘coz noone knows i’m crying

30 04 2009

Gyönyörű, esős idő van. Amolyan igazi, tavaszi eső. Nemrég egyedül sétáltam haza, s a cseppek lefolytak az arcomon. A plüssmackót szorosan a mellkasomhoz öleltem és arra gondoltam, most minden olyan békés. Olyan üres…

Hiányzol.

Jessica Brooklyn Vicious





Meet my hero!

30 04 2009

Nos nem gondoltam, hogy eljön ez a pillanat, de kijelenthetem, hogy szereztem egy példaképet. :D Venetian Princess gyönyörű, okos, szellemes és még énekelni is egész jól tud. Youtube-szerte és főleg Amerikában eléggé ismert celeb-kifigurázó videóiról és jellegzetes stílusáról. Megállta a helyét Lara Croftként, Miley Cirusként, Britneyként és Jonas Brothers fanként meg még amit el tudtok képzelni. És ezt nem csak én látom így; a wikipédia elég hosszú cikkben írt róla, s az ő youtube profilja lett a legtöbbet subscribe-olt női profil az oldalon. Csak így tovább, Venetian Princess! :D

66220_5471_source

A legújabb videója hihetetlen hatást gyakorolt rám – rekeszizom szakadás – és mivel úgy gondolom, mindenkinek joga van a véleményemhez, hát tessék, egy darabka Venetian Princess! :D

A videóhoz: Nekem is ilyen férfi kell, úgyhogy ha van képregény gyűjteményed, szereted a LOTR roleplayt és fejből vágod a periódusos rendszert, jelentkezz! ;DD

Lust Princess





America should put her in charge!

30 04 2009

Napok óta ez az első dolog, ami megnevettet. Nincs sok hozzáfűznivalóm.

Paris for President! :D

Jessica Brooklyn Vicious





Nightwatch or daywatch?

29 04 2009

Te melyiket választanád?

Az éjjeli őrségben a jók figyelnek arra, hogy a sötét oldalhoz tartozó mások (paranormális képességekkel rendelkező emberek) ne hágják át az ősi egyességet, miszerint egyik oldal sem kényszeríthet senkit arra, hogy csatlakozzon hozzájuk, míg a nappali őrségben a sötét oldal katonái vigyáznak rá, hogy a fény harcosai se tegyék ugyanezt.

Gregor fiatalabb éveiben gyanította, hogy barátnője egy másik férfitól vár gyereket, így egy gonosz banyával meg akarta öletni a magzatot és a nőt is, de az éjjeli őrség tagjai még időben beavatkoztak. Ekkor derül ki az is, hogy a férfi különleges képességek birtokában van.
Évekkel később, Gregor már az éjjeli őrség tagja, s  akcióin ártatlanokat ment meg a gonosz karmaiból. Egyszer egy kisfiún kell segíteni, akit két vámpír akar elfogyasztani. Az egyik megölésével sikeresen végrehajtja az akciót és ahogy a cselekmény bonyolódik, kiderül, hogy a kisfiú Gregor fia, akit a férfi évekkel ezelőtt meg akart öletni.
Mint az apa, a kisfiú is más. De ő nem csak egy “közönséges” paranormális képességekkel rendelkező ember. Ő a kiválasztott, akin áll vagy bukik az emberiség sorsa. De vajon egy tizenkét éves kisfiú annak tudatába, hogy az apja meg akarta ölni, hogy választ majd? Talán egy apa bűnei miatt pusztul majd el az emberiség?

Nézd meg az Éjjeli őrséget és megtudod! A film folytatásában, a Nappali őrségben már folyik a harc jó és gonosz között, Gregor fia pedig már felnőttként küzd a … Azt hittétek elmondom melyik oldalon? :D Öreg hiba. nevtelen

Nos mára ennyit a filmekről. Helyettük inkább egy AMV-t mutatnék nektek, amit talán egyesek megértenek majd, mások soha. A főszereplő természetesen örök szerelmem, Subaru, mellette pedig Kamui, az X main karaktere. Kamuinak is választania kellett a fény és sötétség között, s a fényt választva végig kellett néznie, ahogy meghal szerelme, bátyja, Fuma keze által, ki Kamui döntésével önkéntelenül is a sötét oldal hatása alá került.  Kamui a Menny sárkányait, Fuma pedig a Föld sárkányait gyűjti maga köré a végső ütközethez, miben eldől majd a Föld sorsa. A “sárkányok” mind különleges képességekkel megáldott emberek, heten-heten a jó és a rossz oldalon. Subaru egy a Menny sárkányai közül, s egészen a legutolsó pillanatig Kamui mellett harcol, s mindemellett szimpatizál is vele, mivel évekkel korábban ő is elveszette szerelmét; méghozzá a legjobb barátja keze által.

Talán ez a tökéletes szeret.

Neked.

A video legfontosabb része 4.27-4.32ig tart. =]

Jessica Brooklyn Vicious





new generation of EVA pilots.

29 04 2009

“Ha el tudnám nektek magyarázni, akkor sem tenném. Néha tükörbe nézek és az jut eszembe, miért van az, hogy az embernek az emlékein kívül a titkai a legnagyobb kincsei?

Mindenestre ha ezt vesszük, én harácsoló típus vagyok. Nem szeretem, ha az emberek bármi olyat tudnak rólam, ami az ő kincstárukat gyarapítaná; ezért is van, hogy nem él olyan a földön, aki azt mondhatná magáról; a végletekig kiismert.

Mert ez vagyok én. Eszme, titkok és emlékek, húsba burkolva, s napról napra erősödik az A.T. field-em. Ha így haladok, nemsoká EVA pilóta lehetek, yay! Nos akinek az utolsó két mondat kínai volt, egyértelmű, hogy egy alapdarab hiányzik az alapműveltségéből. Hogy mi? Járjatok utána.

Két örök szerelmem van. Az egyik az én titkom, a másikat most bemutatom nektek. Subaru. Nem, nem az autógumi, mielőtt bárki arra gondolna, hanem az X egyik főszereplője, akivel pár dologban elég hasonlók vagyunk. Nos meet Subaru Sumeragi!

“Although he is recognized to be one of the Dragons of Heaven, and thus capable of creating a kekkai (spiritual barrier) to protect others during his battles, he has no interest in the fate of humanity; his only concern is to settle his score with Seishirō.”
“Subaru and Kamui develop a close friendship based on their similar hardships, with Subaru acting as a mentor to Kamui during his further trials”
“Subaru sinks back into a catatonic state, urging Kamui to look to his own wish and advising him that “the truth is, there’s no way for everyone to be happy”.”

Jessica Brooklyn Vicious





A merengő

27 04 2009

Szokásos tavaszi délután volt. A nap bágyadtan sütött, az ágakon rügyek zöldelltek, a levegőben virágok illata terjengett. Más számára talán ez idilli lett volna, de a kis hercegnő hintaágyán ülve meglehetős elégedetlegséggel szemlélte az éledő világot. Szívében nem volt tavasz, s így igazán goromba gesztusnak érezte a természet részéről, hogy amaz beengedte a hosszú, kemény tél után ezt az évszakot is.

Nem szimpatizált a természettel, ahogy semmi mással sem. Úgy érezte, nem csak hogy gonosz dolog, de egyenesen személye elleni támadás, hogy zöldbe borult a világ, s virágba a fák. Ha tehette volna – s ugyan tényleg, miért ne tehette volna, hisz hergecnő volt? – megmérgezte volna a fák vizét, letépkedte volna a virágokat, port kevert volna az üde szellőbe, s cinkos mosollyal figyelte volna, ahogy a világ körülötte haldokolva újra őszbe borul.

- Hercegnő, vendége jött – lépett ki a sövény mögül hajbókolva a dadusa.

- Nem fogadok többé vendégeket – válaszolt fásultan a lány, s szőke loknijait csendesen libegtette a szellő.

- Lady Stefczelt sem? – kérdezte a dadus apró mosollyal az arcán.

- Lady… – tátotta el a száját a hercegnő. – Azonnal kísérje be!

- Máris, Hercegnő – hajolt meg a nő mosolyogva, majd sietve távozott.

Colette! Talán egy évszázada, hogy nem láttam… Oh nem, még egy éve sincs, a naptár szerint. Na de mit nekem naptárak! Az idő sosem naptár szerint telik, s az elmúlt hónapok hosszabbak voltak éveknél, emberöltőknél is.  Elfáradtam abban, mit más két élet alatt sem él meg, s tessék, még a természet is kigúnyol! Talán Colette végre jó híreket hoz. Talán…

- Hercegnő, Lady Stefczel! – hajbókolt a dadus, miután egy kimondhatatlanul gyönyörű teremtéssel a háta mögött visszatért a kastély felől.

- Most elmehet – vetette oda hidegen az idősebb nőnek a Hercegnő, majd csillogó szemekkel intett Colette-nek, hogy foglaljon helyet mellette a hintaágyban.

- Megviseltnek látszol – jegyezte meg aggódva Lady Stefczel grófnő, amint alkalma nyílt közelebbről szemügyre vennie a hercegnőt.

- Számomra gyilkos lassúsággal telik az idő, Colette. Azon se csodálkoznék, ha lassan őszre váltana az arany, s ráncok húzódnának végig az arcomon, noha még húsz éves sem vagyok.

- Még mindig a múltnak szenteled magad, s a jelen közben csak kínos lidércnyomásként siklik el melletted. Nem lehet egyszerre két életet élni, te is jól tudod.

A hercegnő sóhajtva bólintott, majd végigsimított ölében fekvő naplóján. Az a kis könyvecske, csupa papír és bőr, őrizte minden titkát, örömét, bánatát. Nem bízott többé semmiben, ami hús, hiszen a hús, az ember idővel megrohad, de a papír, a vas, a tinta örök, s miután a hercegnő végleg az árnyak birodalmába költözött, nem maradhatott mellette semmi, mi múlandó.

A múltban élt, nap mint nap. Felkelt, evett, írt a kertben, de közben egy rég elfeledett nyár pillanatait élte. Újra és újra. Sem teste, sem elméje nem bírta jól az azzal járó terhelés, hogy a hercegnő fizikai és gondolati valójában két különböző idősíkon élt egyszerre, s a fiatal lány felett évekként peregtek a napok.

- Ne merengj annyit a múlton – simított végig mosolyogva a hercegnő kezén Colette. – Hiszen ha minden jól megy, nemsoká újból teljesen a jelenben élhetsz. Még ha csak egyetlen napig is.

- Ó, hát sikerült megszervezned? – kapta fel a fejét a hercegnő.

- Úgy bizony. Kevés olyan ajándékot kaphat az ember születésnapjára, mint amilyet Lordunk fog – kacsintott Lady Stefczel.

- El se hiszem… – borult Colette nyakába könnyes szemmel a hercegnő, s úgy érezte, a sors végre hozzá is kegyes. Talán végre eljött a hullámvölgy után a hullámhegy, s innentől vidám fordulatot vesz majd a mese. Talán…

Hirtelen minden megelevenedett a hercegnő elméjében, s az emlékek durván kiszakították az akkori jelenből. Boldogan guggolt egy patak mellett, mikor egy kéz a vállára nehezedett, s édes parfüm illata ütötte meg az orrát, dúdolva szeletelte a paradicsomokat ebéd előtt, mikor két kar köréje fonódott és hátulról meleg, édes illatú ölelésbe zárta, izgatottan ugrott ki a hintóból, szinte meg se várta, hogy az megálljon, s futva indult egy távolabbi padon ücsörgő, homályos alak felé, ki, amint észre vette a hercegnőt, felállt, s bőröndjét maga után görgetve indult el irányába, szinte rohanvást.

A lány arcán boldog mosoly terült szét, s a grófnő tudta, gondolatban már messze jár. Messzebb annál, mint az élők közül bárki, messzebb, messzebb mindennél, ami kézzel fogható. Hiszen ez volt a hercegnő; maga az eszme, a hús rácsai közé zárva, s pontosan tudta;

Amíg valaki el nem töri a ketrecet, sosem lesz szabad.

like_a_bird_in_a_cage

Jessica Brooklyn Vicious





We’re all to blame!

27 04 2009

All of us believe
That this is not up to you
The fact of the matter is
That it´s up to me

Hey, Hey, Hey
Hey, Hey, Hey
Let´s Go

How can we fake this anymore (anymore)
Turn our backs away, and choose to just ignore (choose to just ignore)
(Some say) Some say it´s ignorance
It makes me feel some innocence
(Some say) It takes away a part of me
But I won´t let go

Tell me why can´t you see, it´s not the way
When we all fall down, it will be too late
Why is there no reason we can´t change
When we all fall down, who will take the blame
What will it take

Nothing could ever be this real (be this real)
A life unsatisfied that I could never feel (I could never fell)
(Some say) This future´s not so bright
Some can´t make the sacrifice
(Some say) It´s much more than just black and white
And I won´t follow

Tell me why can´t you see, it´s not the way
When we all fall down, it will be too late
Why is there no reason we can´t change
When we all fall down, who will take the blame
What will it take

Times like these I´ve come to see how,
Everything but time is running out

Hey, Hey, Hey
Hey, Hey, Hey
What

All of us believe in what we need
What we have´s what we don´t see

Tell me why can´t you see, it´s not the way
When we all fall down, it will be too late
Why is there no reason we can´t change
When we all fall down, who will take the blame
What will it take

Tell me why can´t you see, it´s not the way
(so how long, has this gone on, i don´t see this ending)
When we all fall down, it will be too late
(it´s too late, we can´t change, what has now begun)
Why is there no reason we can´t change
(we act like, its not right, why are we pretending)
When we all fall down, who will take the blame
(we´ve been wrong, for so long)
What will it take
(WE´VE KNOWN THIS ALL ALONG)





húha

27 04 2009

Lányok és főleg Dee!

Megtaláltam Répakirály telefonszámát! :D

Zeller, répa, karfiol, jó a hús, de jobb a… TOFU! :’DD

__attila

Jessica Brooklyn Vicious





forever or never

27 04 2009

Szétszabdalnám magam,
Szétszabdalnám testem,
Hogy a tengereket
Vörösre fessem.

Hogy az egek
Villámot szórjanak,
S fényüknél könnyes szemeimben
Meglásd önmagad.

Hogy a föld
Dühöngve rengjen talpaink alatt,
Hogy lásd, mit tettem a világgal,
S elálljon a szavad.

Hogy csodállj, félj,
Imádj, gyűlölj, fordítsd el fejed,
Hogy megértsd, mit tettél velem,
S utoljára, mindhiába kiáltsd még a nevem…

_k

Jessica Brooklyn Vicious





It’s so easy after all

26 04 2009

Karnyújtásnyira az álmok. A szivárvány minden színében fürdő lufik árasztják el az utcákat, s én becsukott szemmel sétálok az üvegszilánkokon a lufik között. Már olyan közel a cél!  Tavaszi fuvallatok cirógatják az arcom, s csak az a gondolat tölti ki a tudatom, mi vár majd rám, ha célhoz érek. Mosolygok, mikor végignézek a lufikon, s mosolygok akkor is, mikor egy-egy szilánk égő fájdalom kíséretében a talpamba fúródik.

Szinte nem is érzem. Már látom a házat, a kastélyt, ahol a múltam vár, s talán a jövőm. Az élet annyi titka van elrejtve egyetlen szóban; Szeretlek. Csendesen, mosolyogva lépkedek tovább az út közepén; nincs a közelben senki, s mintha teljes némaság köszönt volna a világra, a fák levelei sem susognak, ahogy az enyhe fuvallat lengeti az ágakat.

Egyedül haladok az úton, saját keresztjeimmel a vállamon. Egyedül, de már nem sokáig. A házban vár rám a boldogság, s ha csak egy pillanatra is, őszintén boldog mosoly fut majd át az arcomon, s a szívünk egyszerre dobban. Sosem múlik majd el a pillanat.

Mit nekem az üvegszilánkok a talpamban, mit nekem színes lufballonok, mik az útról próbálnak lecsalogatni? Mit nekem szótlanság, mit nekem magány?

Már olyan közel a cél… and I’ll keep on walking.

ball

Jessica Brooklyn Vicious

Some say we’re never meant to grow up
I’m sure they never knew enough
I know the pressures won’t go
Away
It’s too late

Find out the difference somehow
It’s too late to even have faith
Don’t think things will ever change
You must be dreaming

Think before you make up your mind
You don’t seem to realize
I can do this on my own
And if I fall I’ll take it all
It’s so easy after all

Believe me ’cause now’s the time to try
Don’t wait, the chance will pass you by
Time’s up to figure it out
You can’t say it’s too late

Seems like everything we knew
Turned out were never even true
Don’t trust, things will ever change
You must be dreaming
(Dreaming)

Think before you make up your mind
You don’t seem to realize
I can do this on my own
And if I fall I’ll take it all
It’s so easy after all

[guitar solo]

Some say we’re better off without
Knowing what life is all about
I’m sure they’ll never realize the way
It’s too late

Somehow it’s different everyday
In some ways it never fades away
Seems like it’s never gonna change
I must be dreaming
(Dreaming, Dreaming)

Think before you make up your mind
You don’t seem to realize
I can do this on my own
Think before you make up your mind
You don’t seem to realize
I can do this on my own
And if I fall I’ll take it all it’s so easy after all

Believe me, it’s alright
It’s so easy after all
Believe me, it’s alright
It’s so easy after all








Follow

Get every new post delivered to your Inbox.