Miből szövik az álmokat?
Finom, vékony szálakba sodort selyemből, reményből, félelemből, titkokból? Vagy csupán a saját vágyaink, aggodalmaink alakulnak át egy más formába, meghagyva nekünk a választást, hogy megfejtjük a saját kis rejtélyeinket? És ha mi szívesebben ráznánk ki a fejünkből azt a bizonyos újabb buta álmot?
Én az első verzió mellett teszem le a voksom. Néha jobb tudni mi az, amit olyan mélyre temet el a tudatalattid, hogy csak álmodban szembesülhetsz vele.
Egyszerűnek tűnik, igaz? Csak álmodsz, reggel leírod, hogy emlékezz rá, és később, mikor van pár szabad perced, eltöprengsz az álom jelentésén. De mi van, ha még erre sincs szükség? Ritkán ugyan, de vannak álmok, amik annyira egyértelműek, hogy már az ébredés pillanatában tudod, mit jelentenek. Jogos a kérdés, hogy akkor egyáltalán miért vannak ezek az álmok?
Véleményem szerint egyszerűen csak megadják neked az esélyt arra, hogy átéld mindazt, amiről ébren csak álmodsz. Apró figyelmesség a Sorstól.
A kérdés csak az, hogy ez ajándék, vagy inkább átok?
Jessica Brooklyn Vicious
