Don’t go

Lehajolsz hozzám. Vizes a hajad, és én beléd kapaszkodok. Két kézzel, hevesen rántalak magam mellé a földre. Hallom, ahogy megadja magát a ruhádban egy cérna. Aranyszínű flitterek pattognak szerteszét a padlón… Pofozni akarlak, rángatni, bántani, amíg nem látom, hogy értem is tudsz sírni. Csipp-csepp… A hajadból csepeg a víz.

Gyöngyöcskék a padlón. Látom magam bennük. Látom, ahogy ujjaim lassan a nyakadra kúsznak… Szeplők, szeplők mindenhol. Oldalra döntöm a fejem. Téged nézlek, pislogás nélkül, a szeplőket az orcáidon, a felrepedt ajkaidból szivárgó vért… Sosem akartalak még ennyire megcsókolni.  Te és én. Te és én, örökké.

Álmodom. Pörgök. És te a kezemet fogod. Kacajok visszhangoznak az ürességben…

Csipp-csepp.

Ennek már rég vége.

JBV